UV-riadó!
2009/07/22
Nincs komment
A leégések genetikai torzulást előidéző hatása szinte megbecsülhetetlen.
Tudomásul kell vennünk, hogy ez a napsugárzás már más, mint a száz évvel ezelőtti.
Az UV-sugárzás
Az emberi szem körülbelül a 400-700 nanométerig terjedő hullámhosszakat látja. Az e fölötti és az ez alatti tartományokat szemünk nem észleli. A 700 nanométer fölötti tartomány, ahová az infravörös sugarak is tartoznak, meleg sugárzás érzetét kelti bennünk. A 400 nanométer alatti ultraviola tartomány rövidebb hullámhosszúságú fénysugarai semmilyen érzetet sem keltenek bennünk. Ha leülünk egy napernyő alá, és úgy gondoljuk, hogy árnyékban vagyunk, az csak a szemünk nézőpontjából igaz, de nem jelenti azt, hogy nincs UV-sugárzás azon a helyen. Régi tapasztalaton alapuló közmondás, hogy árnyékban is le lehet barnulni, mert az UV-sugarak verődnek, szóródnak a vízről, a homokról, az épületekről. Tehát bármennyire is árnyékban vagyunk, UV-károsodás szempontjából nem vagyunk védve. Mivel a környezetszennyezés következtében az ózonréteg csökken, ezáltal az UV sugármennyiség jelentősen megnövekszik. Sajnos az ózonréteg továbbra is csökken, bár a környezetvédelmi szabályoknak köszönhetően lényegesen lassabban, de még ha minden olyan anyag termelődése be is fejeződött volna, ami az ózonréteget pusztítja, még akkor is közel ötven évig tartana a csökkenés. Ez nagy kihívás az emberek egészségének megőrzése szempontjából.
Dr. Balogh György bőrgyógyász kozmetológus, Budapest: Az idősebb generáció emlékszik rá, hogy fiatal korában a napbarnított bőr volt a divat- és a szépségideál. Az akkoriban forgalomban lévő napozószerek nemhogy nem védtek, hanem inkább elősegítették a barnulást. A bergamottolajos termékek növelték a bőr fénnyel szembeni érzékenységét, és ezáltal fokozták a barnulást, csakhogy jobban felégett tőlük a bőr, aminek következtében nagyon sokan egy életre letörölhetetlen pigmentfoltokat szereztek. Rá kellett jönnünk, hogy az életkor meghosszabbodásával az egészen késő öregkorunkig nem mindig tart ki egészséges és esztétikus állapotban a bőrünk is. Közben a bőrgyógyászat és a kozmetika is sokat fejlődött, ezért a barnítás helyett előtérbe került a bőr védelme, miután nyilvánvalóvá vált, hogy a napfény bizonyos sugártartományai inkább a bőr kárára vannak, mintsem a hasznára.
A melanintermelés
A melanin, mint kompakt fehérje az ember egyik legfontosabb sugárvédő tényezője a szaruréteg mellett. Ha kevesebbet tudunk belőle termelni, akkor a bőr UV-károsodásának lényegesen nagyobb a lehetősége. Éppen ezért a leégések genetikai torzulást előidéző hatása szinte megbecsülhetetlen. Az életünk során már négy intenzív, hólyagosodásba vezető napégés is 25-30%-kal növeli a bőrdaganatok keletkezésének lehetőségét. Emellett az UV-B sugarak nemcsak bőrrákot okoznak, hanem öregítik is a bőrt. Az UV-B rövidebb hullámhosszúságánál fogva kevésbé mélyen hatol be a bőrbe, mint a felette elhelyezkedő UV-A tartomány, amelynek rákot okozó hatása kisebb ugyan, viszont mivel mélyebbre hatol, a bőr és a kötőszövet felgyorsult öregedését idézi elő. Az UV-besugárzások hatására a kötőszöveti sejtek átmenetileg megbénulnak, kollagén alapállomány-termelőképességük 60%-ra esik vissza. A bőr öregedését az állandó napozással vagy szoláriumozással felgyorsítjuk, és ezzel kimerítjük a melanintermelő képességünket, aminek a következménye a foltos pigmentáció. Ha a melanocita rendszer nem pihen, nem tud regenerálódni, mert rendszeresen és folyamatosan védekezésre van kényszerítve, akkor feléli a biológiai tartalékait. A melanociták foltos elpusztulása, illetve a termelésük inhomogénné válása észlelhető idősebb korban. Innen az időskorú fehérbőrű emberek vegyes bőrszíne, a jellegzetes öregkori bőrfoltosság, ami leginkább a fénynek legtöbbször kitett helyeket érinti.
A szolárium
Valójában egy UVA-sugárzó berendezés, amiben ugyan kevesebb az UVB-sugár, mint a napfényben, de nincsen szolárium UVB nélkül, mert különben tartósan nem is tudna barnítani.
[ad#ad-1]
A fényvédőszerek
A mai fényvédők fizikai és kémia fényszűrőket tartalmaznak. A fizikai komponenes nem változik, csak visszatükrözi a bőrfelületről a fényt, a kémiai fényvédő viszont lebomlik, és akkor már nem véd. Nagy különbség van a fényvédők között, ezért a korszerű termékekben a kiegyensúlyozott spektrális szűrőképesség érdekében többfajta kémiai és fizikai fényvédő elegyét alkalmazzák. Azonban minél több a fizikai fényvédő egy napozószerben, annál világosabb színű lesz tőle a bőr. Emiatt az emberek jobban kedvelik a kémiai fényvédőket, amit ha fölkennek magukra, nem lesznek olyanok tőle, mint a meszelt fal. A kémiai fényvédők bomlástermékei viszont irritálnak és allergizálnak. Éppen ezért nemzetközi szabályok határozzák meg, hogy egy napfény hatásait kivédő terméknek milyen koncentrációban szabad fényvédőket tartalmaznia. Általában azt mondhatjuk, hogy jobb többször megismételni a felkenést, mint túl sok fényvédőt tartalmazó szert használni.
A fényvédő faktorszám
A fényvédőknél fontos, hogy tisztában legyünk azzal, mennyit védenek az UVA és mennyit az UVB tartományban. Ezt az értéket a fényvédőkön számokkal jelölik. Gyermekeknek nem javasoljuk a 40 faktornál koncentráltabb termékeket. A felnőttek a bőrtípusuktól függően 50-60 faktorszám fölé is mehetnek. A fényvédőkből többfélét is lehet kapni hasonló fényszűrővel és faktorszámmal azért, mert az előállításuknál figyelembe veszik a bőr típusát, valamint azt, hogy hol akarják használni és ezt fel is tüntetik a flakonon. Míg síelés közben egy zsírosabb alapra van szükség a bőr fagyvédelme érdekében, addig vizes környezetben előtérbe kerül a termék vízellenálló-képessége. Ne gondoljuk, hogy minél magasabb faktorszámú napozószert veszünk, annál jobban véd. 30-100 faktor között a fényvédőképesség már csak 2-3%-kal nő, de a magasabb faktorszámúnak tartósabb a hatása, mert több fényvédő lassabban bomlik le. A 4-30 faktorszámú fényvédőszerek kevésbé tartósak, vagyis gyakrabban kell őket fölkenni. Viszont a magasabb faktorszámoknál a bomlástermékekkel szemben fotóallergia, vagy fotó-toxikus reakció léphet fel. Külön fényvédőszerek kaphatók az emberi testnek kozmetikailag kiemelt részeire, amelyek érzékenyebbek, más pH-júak és más szerkezetűek; ilyen az arc, a nyak és a dekoltázs. Az arcnál figyelembe kell venni azt is, hogy a fényvédő mellé krémet is használunk. A szemkörnyék bőre nem savas, hanem enyhén lúgos kémhatású, ezért kaphatók külön olyan fényvédő készítmények is, amelyek a szemkörnyékre valók. Az ajkak finom bőrében nincsen sem pigmenttermelő sejt, sem faggyúmirigy, csak a hámló szaruban található szaruzsír, és a nyál tartja rugalmas állapotban a hámot. Ezért itt egy jól tapadó, nagyon erős fényvédő képességű termékre van szükség. Kapható is a kereskedelemben fényvédőt tartalmazó ajakír.
A tévedések elkerülése végett
A fényvédőszerek csak abban az esetben fogják csökkenteni a bőrrákok, a pigmentált daganatok és a bőrrák megelőző állapotok mennyiségét, ha az emberek megértik, hogy a napozás a déli órákban nem egészséges. A fényvédőket nem azért fejlesztették ki, hogy több időt töltsünk el a napon, mint amennyit egyébként szabadna. Délelőtt 11 és délután 3 között még fényvédővel sem javasoljuk a tűző napon való tartózkodást, de előtte és utána megengedett a fürdés és a napozás. Vitaminképzés szempontjából a világ fejlett részén ma már csökkent a napozás jelentősége, hiszen azt eszünk, amit szeretünk, és mindannyian vásárolunk táplálék-kiegészítőket, amikkel pótoljuk a napfény által a bőrben talán kevésbé termelődő D-vitamint. A depresszió elűzéséhez sem kell a tűző napra menni, mert egy napernyő vagy a fák lombjai alatt ülve is elűzhető a borús hangulat anélkül, hogy napégést szenvednénk. Természetesen nem kell barlangi életmódra áttérnünk, csak tudomásul kell vennünk, hogy ez a napsugárzás már más, mint a száz évvel ezelőtti. Időközben megváltozott a divat is, sokkal többet vagyunk levetkőzve, mint nagyanyáink korában. A férfiak nem hordanak kalapot, a fiatalok kopaszra nyíratják a fejüket, így a hajuk sem védi a fejbőrüket. Az év jelentős részében inkább mindent kitakarunk, mintsem eltakarnánk. A télből utazunk a nyárba, vagy fordítva, a nyárból a télbe. Ma már akinek pénze van, mindezt megengedheti magának. Jegyezzük meg, hogy lehet napozni fényvédővel, de csak tizenegy óra előtt és három óra után. Szoláriumba is el lehet menni időnként, de ez bőrtípustól függően évi 10-12 alkalom, nem több, és egy-egy kúra között minimum három hónapos napozásmentes időszaknak kell eltelnie.
Mondjad!